Megint írok egy filmről.Mint az emberi százlábúnál it se kritikár írok csak bemutatást.
Az Animátrix-project a legérdekesebb és legértékesebb „melléktermék”, ami az 1999-es nagysikerű mozifilm nyomán keletkezett. A lehetőségek persze adottak és szinte kimeríthetetlenek, tekintve, hogy az Internet önmagában érdekes kettősséget kínál a virtuális valósággal való játszadozásnak. „Mindössze” az ötletes felhasználásról kellett gondoskodni, ami nem váratott sokat magára. A Mátrix hivatalos honlapjáról ingyenes képregényeket, egy Gaiman-novellát és persze rengeteg csemegét lehetett letölteni, a film feliratának végén jelszó nyitott meg újabb online oldalakat.
Az Osiris utolsó útja (Final Flight of the Osiris)
rendezte: Andy Jones, írták: Wachowski testvérek
A tragikus sorsú Final Fantasy mozifilm (óriási kudarc volt) készítőinek kiváló etűdje. Szerepe azért fontos, mert a Mátrix: Újratöltve felvezető történetét képezi: ebben az epizódban látják meg az Osiris utasai a gigászi fúrógépeket, amivel Zion felé tartanak a gépek – ők értesítik az emberek városát, a film szereplői már meg is kapták az üzenetet és utalnak is a hajó legénységére. Ennek az etűdnek a hibátlanul látványos megvalósítás mellett két nagy erénye van: 1) Ironikusnak és paradoxonnak hat, ahogy az epizód szereplői ugyan animáltak, de a technikai lehetőségekhez mérten maximálisan élethűek – ezek a virtuális szereplők a virtuális valóságban és a valóságban egyaránt mozognak, a film élőszereplős világában is említik őket… a valóságok szórakoztatóan kibogozhatatlan elegyet alkotnak; 2) A kardpárbajban megjelenő fojtott erotika kifejezetten bravúros teljesítmény egy ilyen jellegű animációs filmtől és kellően hatásos.
Második reneszánsz I-II. (The Second Renaissance)
A Wachowski testvérek történetéből írta és rendezte: Mahiro Maeda
Maeda veterán anime rendező a japán animációs filmek világában: rá hárult a legátfogóbb, legepikusabb történet megvalósítása. Néhol a gibsoni cyberpunkot, néhol a Metropolist idéző retro-hangulat mellett az egyik leggondosabban elkészített darab, ami már részben ötvözi a hagyományos animációs stílust a számítógépes elemekkel. Az emberiség bukásának története Zion archívumából, jellegzetes anime stílusban.
Program
Írta és rendezte: Yoshiaki Kawajiri
Ez az egyszerű történet a legkevésbé ambíciózus a nyolc közül. Egy kiképzőprogramban játszódik és egy, a Mátrixra jellemző dilemmát igyekszik feldolgozni: talán a másik pirulát kellett volna választani. A gyakorlatilag egy darab, párbeszédekkel megspékelt harcjelenet egyik érdekessége, hogy bár a produkciós stáb japán, az animáció maga jellegzetesen a koreai rajzfilmek stílusát viseli magán: mind a színezés, mind a mozdulatok, az arányok és az arcvonások árulkodnak arról, hogy a megvalósítás dandárját koreai stáb végezte. A rendező korábbi munkái között két anime-klasszikust találunk: a Ninja Scroll-ban és a Vampire Hunter D-ben működött közre. Társai közül talán történetében ez a leggyengébb darab.
Detektívtörténet (A Detective’s Story)
Írta és rendezte: Shinichiro Watanabe
Ez az epizód üt el a leginkább a megszokott Mátrix-hangulattól és látványvilágtól, de egyben a legeredetibb darab az összes közül. A Brazillátványvilágát ötvözi a film noir stílussal és Raymond Chandler és kortársai detektívtörténeteivel. Rendezője a japán anime világ egyik legtechnikásabb istállójából került ki, abból a Production I.G.-ból, ami az anime dojenjeivelörökösen az anime látványvilág határait feszegetik. Itt minden erődemonstrációt visszafogva mindent a hangulatra összpontosítottak. A detektívtörténet pedig a film noir legszebb hagyományai szerint egy titokzatos megbízóval és egy kiégett nyomozóval indul és a végén még sötétebb titkokra derül fény. Feltűnik a még a színen Trinity is, akinek hangját Carrie-Ann Moss kölcsönözte.
Hiba a rendszerben (Beyond)
Írta és rendezte: Koji Morimoto
Ez az epizód személyes kedvencem, méghozzá két okból: ez az epizód tartalmazza az egyetlen igazán eredeti, a többitől eltérő ötletet és virtuóz módon valósítja meg az elképzelését. Maga az ötlet ugyan nem forradalmi, de az embernek vigyoroghatnékja támad; a film rajongói is bizonyára eljátszadoztak már az ötlettel, így aztán egyáltalán nem csoda, hogy valaki meg is valósította: A Mátrix virtuális valósága, mint tudjuk, egy hatalmas, összetett program, tudjuk, hogy ha megváltoztatják, déjá vu érzés kerítheti hatalmába az embert. Mivel program, ezért tárolja magát valahol, az a tároló pedig olykor megsérülhet, egy programrész vagy buffer műveleti hibát véthet és kialakul egy bug. Igen, bug a Mátrixban. Jelen esetben egy háztömb, ahol bármi megtörténhet: átfedések más helyekkel, városrészekkel, sőt! A gravitáció, és néha az idő is máshogy működik. Igazi elvarázsolt kastély, ahová utcakölykök járnak szórakozni, és egy macskáját kereső lány is felfedezi a helyet. Az ötletet kifejezetten technikás módon, „realisztikus” látványelemekkel, igényesen kivitelezett, vegyes technikával valósították meg. Ez az epizód, bár elsőre talán nem feltűnő, de az anime igazi erődemonstrációja. Rendezője többek között a kultikus Akira készítésnél is közreműködött.
Az emberi mátrix (Matriculated)
Írta és rendezte: Peter Chung
Az Animátrix nagyjából ezen a ponton kezd képileg is szürreálisá válni: Peter Chung a’90-es évek MTV-jének kultikus rajzfilmsorozatát, az Aeon Flux-ot jegyzi, koreai animátoraival az olykor pikáns és erotikus sorozat hangulatát és képivilágát idézi ebben az epizódban. Az arcvonások, az anatómia és mozgás egyaránt szokatlan, a virtuális valóság pedig egy vízió minden féktelenségével zúdul a néző nyakába. A történet szerint a valóságban egy kis renegát, túlélő csoport őrszemekre és egyéb gépekre vadászik, akiket aztán egy saját maguk programozta „mátrixban” nevelnek át és próbálják őket a saját oldalukra állítani. Ahogy egyre mélyebbre merülünk ebbe a különös mátrixba, úgy lesz egyre hajmeresztőbb és vadabb a 3D-animációval ötvözött látványvilág. Az utolsó pár perc történései azonban a csattanó ellenére is kifejezetten erőltetetten hatnak, a virtuális világ pedig visszamenőleg kifejezetten öncélúnak, és így némileg csalódást okoz az epizód.
Világcsúcs (World Record)
Rendezte: Takeshi Koike; írta: Yoshiaki Kawajiri
A bevezető narrációból megtudhatjuk, hogy egyes emberek olyan akaraterővel bírhatnak, hogy akár saját maguktól tudatára ébredhetnek annak, hogy a világmás, talán kicsit formálható, korlátai feszegethetőek, sőt! Egy rövidtávfutó emberfeletti akaraterejének megnyilvánulását kísérhetjük figyelemmel egy videoklipszerű etűdben, ahol szintén elnagyolt anatómiájú, szintén jellegzetesen koreai stílusú arcokkal, színekkel találkozunk. Az epizód rendezője szintén veterán animátor, már részt vett a Ninja Scroll c. híres anime készítésében is. Bár ez a szegmens kifejezetten művészi, mégsem igazán kiemelkedő darab – az összhatása még ezzel a látvánnyal együtt sem igazán eredeti.
Kölyök története (Kid’s Story)
A Wachowski testvérek ötletéből írta és rendezte: Shinichiro Watanabe
Watanabe második rajzfilmje az Animátrix-csokorban. Itt már sokkal látványosabb, érezhetőbb technikai apparátust vonultat föl: a modern videotechnika vívmányait egyedi módon keveri össze az „animációs művészfilmek” ceruza-technikájával: a kontúrok néha elmozdulnak, szálkásak, mintha a fázisokat nem olyan precízen rajzolták volna meg, mint kellett volna, néha fázisok maradnak ki, a perspektíva is torzul egy kicsit, amitől nagyon kellemes, különleges hangulata lesz az epizódnak. Néha kicsit üti egymást a két stílus és a történet sem domborít igazán, de ismét jól teremt hangulatot. Ez a harmadik olyan szegmens, ami szervesen kapcsolódik a Mátrix: Újratöltve történetéhez: ez a Kölyök ugyanis nem más, mint az a lelkes fiatal srác, aki egyfolytában hálálkodik Neónak, amiért megmentette. A filmbéli ábrázolása ugyanakkor jelentősen eltér a rajzfilmes jellemétől, ami legalábbis furcsa: ez a kölyök ugyanis kissé deviáns, értelmes, komor, talán kicsit koraérett, nem pedig olyan bárgyú karikatúra, amilyenné a filmben válik.
